Szeptember 9-én a hivatalos látogatás keretében Magyarországon tartozkodó
M. M. Kaszjanov úr, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke felkereste a budapesti Nagyboldogasszony székesegyházat. A templom kapujában az orosz kormányfőt az Orosz Orthodox Egyházat az Európai Unióban képviselő Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök, a Budapesti Magyarországi Egyházmegye ideiglenes kormányzója fogadta. A miniszterelnök, kiséretének tagjaival, akik között ott volt V. L. Muszatov úr, az Oroszországi Föderáció Magyar Köztársaságba akkreditált rendívüli és meghatalmazott Nagykövete, bevonult a templomba, ahol a püspök úr köszöntő beszédet intézett a miniszterelnök úrhoz. A látogatás emlékére Hilarion püspök az orosz kormányfőnek Krisztus, feleségének pedig Isten Szülőjének ikonját ajándékozta.
Az Orosz Orthodox Egyházat az Európai Únióban képviselő Hilarion Bécsi és Ausztriai püspöknek, a Budapesti és Magyarországi Egyházmegye ideiglenes kormányzójának M. M. Kaszjanovhoz, az Oroszországi Föderáció miniszterelnökéhez intézett köszöntő beszéde a miniszterelnök úr budapesti Nagyboldogasszony székesegyházban tett látogatása alkalmából
Őexcellenciája, mélyen tisztelt Mihail Mihajlovics!
Szívből köszöntöm Önt és feleségét a Nagyboldogasszony templomban, a Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegyéje székesegyházában. A történelem folyamán az Oroszországi Föderáció kormányfője először tesz látogatás ebben a szent templomban, amely több mint kétszáz éve a magyar orthodoxia fellegvára. Nagyon-nagyra értékeljük kitüntető figyelmét, akkor, amikor a templom ''jellé lett, amelynek ellene mondanak'' (Lk 2,34), és őszintén örülünk látogatásának.
A Nagyboldogasszony székesegyházat, amelyet a XVIII. század végén különböző nemzeti csoportok, többek között görögök, makedovlachok, albánok és magyarok képviselői építettek fel, a budai szerb orthodox püspök szentelte fel, akinek az egyházközség alapításától fogva joghatósága alá tartozott. Az istentiszteletek nyelve a templomban a görög volt, amelyet már a XIX. század folyamán egyre kevésbé értettek a hívek. A XX. század első felében a hívek száma csökkenni kezdett, és az egyházközség minden bizonnyal kihalt volna, ha nem kezdődik új korszak az életében, azzal, hogy 1949-ben átmegy az Orosz Orthodox Egyház joghatóságába és megkapja a magyar istentiszteleti nyelv jogát. Az elmúlt fél évszázadban az egyházközség felnövekedett és megerősödött, a templom pedig a Magyar Orthodox Egyházmegye székesegyháza lett.
Egyházmegyénk Magyarországon baráti együttmüködésben él a Szerb, Román és Bolgár Egyházmegyékkel, amelyeknek sok évszázados történelmük van ebben az országban. Magyarország orthodox keresztényeinek harmonikus együttélése kétségtelenül folytatódott volna, ha a Konstantinápolyi Patriarchátus Magyarországi Exarchátusa, melyet 1995-ben jegyzett be az állam, nem próbálja meg meghonosítani a konfrontáció szellemét és próbál zavart kelteni az orthodox hívek között azzal, hogy benyújtja anyagi követeléseit a Magyar Egyházmegyével szemben, azzal a céllal, hogy elvegye tőle a Nagyboldogasszony székesegyházat. Az egyházi kánonok megsértésével, amelyek tiltják, hogy egyházi kérdéseket világi bíróságon rendezzenek, a Konstantinápolyi Patriarchátus exarchája keresetet nyújtott be a Budapesti Fővárosi Bírósághoz azzal a követeléssel, hogy a Nagyboldogasszony székesegyházat ''adják vissza'' a görögöknek.
Ellenfeleink legfőbb érve az, hogy a templom építésében görögök vettek részt. Azt is állítják, hogy az Orosz Egyház, amely magyarországi létét állítólag kizárólagosan a Szovjet Hadsereg támogatásának köszönheti, erőszakkal vette birtokba a templomot. Ugyanakkor semmibe veszik azokat a dokumentumokat, amelyek az egyházközség – és az 1950-es évek folyamán újabb egyházközségek – önkéntes Moszvai Patriarchátushoz való csatlakozását bizonyítják. Azt is elhallgatják, hogy a görögöknek, akik részt vettek a templom építésében, nem volt semmilyen kapcsolatuk Konstantinápollyal, hanem a Szerb Egyház joghatóságába tartoztak. Megfeledkeznek arról a tényről is, hogy az Orosz Orthodox Egyház már kétszáz éve jelen van Magyarországon (az ürömi orosz templomot, amely Alexandra Pavlovna nagyhercegnő emlékére épült, 1803-ban szentelték fel), és egyáltalán nem a II. világháború utáni időszaktól, amikor a szovjet haderők Magyarországon tartózkodtak. Azt sem veszik figyelembe, hogy 1990-ben, az utolsó szovjet katona távozása után egyházmegyénk papságának, amely szinte kivétel nélkül született magyarokból áll, többször is lehetősége lett volna arra, hogy más egyházi joghatóságot keressen, mégis papjaink egyetértésről tettek tanúbizonyságot, és hűségesek maradtak a Moszkvai Patriarchátushoz.
Nem kételkedünk benne, hogy a magyar bíróság döntése igazságos lesz, amelyet tényekre és dokumentumokra, nem pedig politikai jelszavakra és indokolatlan igényekre alapoznak. Hisszük, hogy a Nagyboldogasszony székesegyház továbbra is a magyar orthodox hívek lelki igényeit fogja szolgálni, ugyanakkor mindig nyitott marad a görögök, az oroszok és minden más nemzetiség képviselői számára.
Mélyen tisztelt Mihail Mihajlovics!
Látogatása arról a jelentős változásról tanúskodik, amely Oroszország és Magyarország viszonyában következett be az elmúlt időszakban. Szeretném kifejezni reményemet, hogy a a két ország között viszony, amelyek megszabadultak a kommunista örökségtől, tovább javul, és hogy a magyar és az orosz nép közötti történelmi kapcsolatok megerősödnek és tovább fejlődnek.
Végezetül engedje meg, hogy Isten kifogyhatatlan segítségét kívánjam Önnek, mint annak az embernek, aki az Oroszországi Föderáció kormánya vezetésének nehéz terhét hordozza. Az Ön döntéseitől, az Ön által vezetett kormány helyes cselekedeteitől függ sok millió ember boldogulása. Önnek már sikerült egy keveset tennie azért, hogy az orosz gazdaság helyzete stabilizálódjon, de még sok teendő vár Önökre. Adjon Önnek Isten bölcsességet és erőt, türelmet és jó egészséget. Isten áldása legyen a munkáján, őrizze meg Isten Önt és családját számos és boldog esztendőn át, Isten Szentséges Szülője oltalmazza Önt tisztes omoforionjával.